2012. május 8., kedd

30.rész: 2010 --> 2011

Reggel hamarabb sikerült felkelnem, mint Nico-nak. Ilyen se sokszor fordult elő, meg is lepődtem magamon, hogy milyen ügyes vagyok. Ránéztem az órára, még csak reggel 7 óra volt, gondoltam, hagyom még aludni egy kicsit a páromat.Lementem a szálloda éttermébe, nagyon éhes voltam. Egyszer csak valaki megfogta a karomat és a fal mögé húzott.
-Lewis?!! Te meg mi a fenét művelsz?
-Olyan régen találkoztunk, gondoltam beszélgethetnénk.
-Nincs miről beszélnem veled.
-Szép gyűrű! - fogta meg a kezem.
-Igen! Nekem is tetszik! Hagyj békén!
-Hé-hé, Kicsi lány! Ne olyan sietősen, mit szólnál, ha bepótolnánk azt ami elmaradt néhány hónappal ezelőtt? - hajolt közelebb.
-Azt hittem, hogy soha nem áldoznád fel a barátságotokat egy nő miatt.
-Bármelyik nő miatt nem, érted, igen! - próbált megcsókolni, de elhajoltam.
-Ti meg mi a fenét műveltek itt? - akadt ki Nicole.
-Kérdezd meg a barátodat. - vágtam oda, majd elmentem.
-Ezt nem hiszem el! - gondoltam magamban.
-Szia csajszi! - ugrott elém Jess.
-Szia! - öleltem meg.
-Mi a baj?
-Semmi, csak fáradt vagyok.
-Engem nem versz át Claire Hall! Mesélj!
Elmondtam neki az előző 5 percemet, nem is tudta, hogy mit mondjon rá.
-Ne foglalkozz vele! - legyintett. - Neked ott van Nico, és ő imád! - fogta meg a kezem.
-Tudom, és én...
-Úristeeen! - fojtotta belém a szót. - Te jó ég! Mégis mikor akartad elmondani, hogy Nico eljegyzett.
-Csss!Ne kiabálj!
-Mi? - hallottam meg Jenson hangját a hátam mögül, és nem volt túl boldog.
-Jajj Jenson! - szólt rá Jess. - Na részleteket! - fordult felém a barátnőm.
-Te nem ülsz le?
-Dehogynem, gyere Drágám!
Jenson leült mellénk, amitől kicsit feszült lett a helyzet.
-Hát...tudod, nem biztos, hogy ezt egyedül kellene elmondanom, Nico-val úgy terveztük, hogy együtt jelentjük be. - motyogtam.
-Ugyan már Nico úgyis tudja, hogy én simán kiszedem belőled.
Jenson szúrós tekintettel bámult végig, és nagyon rosszul éreztem magam emiatt.
-Szerintem visszamegyek a szobámba.
Felálltam az asztaltól, Jess értetlenül nézett, hogy most mégis mi bajom.Még mindig éreztem Jenson tekintetét és már nem is akartam, hogy bárki is tudjon az eljegyzésről.
-Szia! - köszönt rám Nico. - Te meg hova tűntél?
-Csak lementem, gondoltam eszek valamit.
-Valami baj van?
-Nem, nincs.
-Claire, nekem nyugodtam elmondhatod. Szeretlek!
-Kérlek! Most hagyjuk ezt, ne is törődj velem, neked most csak a versenyre kell koncentrálnod.Utána megbeszéljük a dogot. Ígérem!
Lementünk a pályára, ahol már nagy volt a felhajtás.
A verseny rajtja rendben ment, és Nico a versenyt a 4. helyen zárta.
-Ügyes voltál Cica!  - csókoltam meg. - Szeretlek!
-Én is!
-Most mi lesz?
-Hát lesz egy szezonzáró after party, utána még néhány megbeszélés a jövő évet illetően, azután amit szeretnél. - mosolygott.
-Akkor menj, készülj a bulira!
Este nem akartam megvárni Nico-t, hadd bulizzon egyet!
-Jó reggelt! - fordultam felé.
-Szia! - köszönt kómásan.
-Mikor értél haza?
-Nem tudom.
-Mikor lesznek a csapatmegbeszélések.
-Drágám, nem tudnál egy kicsit csendben maradni?! - húzta  fejére a párnát.
-Ne haragudj!
Kicsit később viszont már nem bírtam magammal.
-Cica!
-Mondjad!
-Mikor megyünk haza? - néztem rá bociszemekkel.
-Még egy-két napot itt maradunk, megbeszéljük a csapattal a dolgokat, azután már az újoncok tesztje lesz, de ha nem akarod, akkor azon már nem kell itt maradnunk.
-Nem igazán szeretnék! - jelentettem ki a határozottan.De most menj, öltözz fel, minél hamarabb ott vagy, annál haarabb jössz vissza.
-Ez nem így megy Drága! - nevetett.
-Tempó!
-Mitől vagy ennyire felpörögve? - mosolygott.
-Már várom, hogy együtt lehessünk, de ha nem haladsz ez az életbe nem fog bekövetkezni!
-Jól van, megyek már.
Egész nap egyedül voltam a szobába, összepakoltam a holmijainkat, kicsit rendet raktam, csináltam valami ételnek nem nevezhető dolgot magamnak, majd este tévéztem és vártam a vőlegényemet.
-Szia!
-Szia! - ugrottam a nyakába.
-Jajj!Te! Látom elfoglaltad magad. - nézett körül.
-Igen.
-Hát akkor holnapra is adok neked egy kis elfoglaltságot.
Megfogta a derekam, magához húzott ,majd szenvedélyesen csókolóztunk.Valahogy sikerült eljutnunk az ágyig, de ekkor már mindkettőnkről lekerült a felső.
Reggel mikor felébredtem Nico már elment, viszont betartotta a tegnapi ígéretét és mára is adott munkát. Úgy nézett ki a szoba, mint egy csatatér.
Nico hamarabb jött vissza, mint tegnap, ami egy kicsit meglepett, mivel ez az utolsó nap, úgy gondoltam, hogy most sokáig oda lesz.
-Szia! Hát te meg, ho...Mi a baj?
-Nem felejtettél el valamit?
-Te meg miről beszélsz? - kérdeztem értetlenül.
-A verseny előtt láttam rajtad, hogy valami gond van, de te nem akartál róla beszélni és én ráhagytam, de lehet, hogy nem kellett volna. Tudni akarom mi volt a bajod.
-De hisz már tudod. - néztem a szemébe.
-De én tőled akarom hallani.
-Nico, kérlek!
-Halljam! Vagy esküszöm, hogy kimegyek azon az ajtón és soha többet nem jövök vissza.
-Jól van! Igen, rosszul éreztem magam, amiért megbántottam Jenson-t azzal, hogy igent mondtam neked, de nem azt bántam meg, hogy igen volt a válaszom.
-Még mindig szereted!
-Szerinted olyan könnyű elfelejteni egy olyan embert, akit látsz minden versenyhétvégén és te ezt mindig hozzám vágod?!!Hát nem veszed észre Nico Rosberg, te teszed ezt! Tudom, hogy már eljátszottam egyszer a bizalmad,de azóta egyszer sem - amiről nem tud, az nem fáj neki - és próbálom még azt is elfeledtetni veled, amit akkor tettem, de te ezt nem hagyod. Talán..talán nem is én vagyok az aki nem akarja ezt az egészet, hanem...te.
-Talán jobb lesz, ha én itt maradok az újoncok tesztjén és majd utánad megyek.
-Szerintem is ez lesz a legjobb megoldás.
-De Nico...
-Igen?
-Kitől tudtad meg?
-Jenson. Elmondta, hogy mit érzett, mikor megtudta az eljegyzést és azt is, ahogy reagáltál rá.
-Sajnálom.
-Igen! Én is!
A leghamarabbi géppel hazarepültem és egész héten, amíg Nicot vártam elgondolkoztam, hogy mi történt az év során:
1. Jensonnel találkoztam és beleszerettem, de ő mindig Jess-t választotta.
2. Lewis is és Nico is meghívott egy italra,vagy egy vacsira.
3. Mirandával és Jessicával elmentünk egy csajos hétre.                              
4. Nicoval csókolóztam és jobban megismertük egymást.
5. Összevesztem vele Jenson miatt.
6. Nicole rám rontott, mert azt hitte, hogy rámásztam a pasijára.
7. Nico adott még egy esélyt.
8. Lewis rájött, hogy mi történt köztem és Jenson között.
9. És elmondta azt, hogy szívesen lett volna velem.
10. De soha nem áldozná fel a barátságát egy nő miatt, később kiderült, hogy mégis.
11. Nico eljegyzett, ami csodálatos volt.
12. És most itt vagyok és arra várok, hogy Nicoval megbeszéljük a dolgokat.
Kopogást hallottam az ajtón, de Nico csak este érkezik, így fogalmam se volt, hogy ki lehet az.
-Hello ismét! - jegyezte meg gúnyosan.
-Ez nem lehet igaz! - forgattam a szemeimet.
-Bejöhetek?
-Nicole! Mit akarsz?
-Ha nem akarod, hogy Nico megtudja azt amit én tudok, akkor szállj le Lewis-ról. Oké?!
-Te meg miről beszélsz? Ő mászott rám.
-Jah, persze.
-Kérdezd csak meg. De ha akarsz egy jó tanácsot inkább a saját kapcsolatoddal foglalkozz és ne az enyémmel. - és egy elégedett mosollyal rávágtam az ajtót.
-Na ezt is elintéztem!  - jegyeztem meg elégedetten.
Néhány órával Nicole megjelenése után megjelent a párom is.
-Szia!
-Szia! Hogy utaztál? - próbálta oldani a feszültséget.
-Szerintem bele is kezdhetünk a beszélgetésbe.
Egész este beszélgettünk, néha elnevettük magunkat valamin, de többnyire a kapcsolatunkról beszéltünk és a végén - kb. hajnal 4-kor Nico feltette a kérdést - .
-És akkor, hogyan tovább?
-Én úgy gondolom, hogy most van kb 1 hónapunk, amit együtt tölthetünk, leszámítva azt a néhány PR dolgot, amin meg kell jelenned, szerintem használjuk ki most azt, hogy együtt lehetünk és meglátjuk mi lesz.
-Jól hangzik. - mosolygott.
December közepe felé Nico elment a csapat évzáró bulijára én pedig Mirandával mentem bulizni. Mikor hazaértem láttam, hogy Nico teljesen kidőlt és ráadásul elég pia szagú volt, de én se voltam jobb állapotban, így lefeküdtem mellé és reggel egy jó kis fejfájással ébredtem.
-Jó reggelt! - adott egy puszit.
Sokkal jobban nézett ki, mit tegnap este.
-Óóó...anyám, majd szétrobban a fejem.
-Tessék, vedd be ezt.
-Te tök jól nézel ki, hogy csinálod? Tegnap olyan voltál, mint egy részeg hajléktalan.
-Kössz! - nevetett. Hidd el ha 2 órával hamarabb kelsz, akkor láttad volna, hogy én is ugyanígy néztem ki.
- Hát...biztos szexi lettél volna a ruhámban.
-Te nem vagy normális. - nevetett.
A nap folyamán sikerült egy kicsit rendbe szednem magam és még egy vacsora készítéssel is megpróbálkoztam.
-Drágám, ennek biztos, hogy így kell kinéznie? - nézett Nico a tányérra.
-Ööö...nem éppen, de attól még az íze lehet jó.
-Úgy érted, hogy nem kóstoltad meg?
-Miért? Meg kellett volna?
-Ó te jó ég! - köptem ki az éppen akkor bekapott falatot.
-Pizza?
-Te fizetsz!
Rendeltünk egy sonkás-gombás és egy sonkás pizzát,amit tévénézés közben meg is ettünk.
-Azt hittem, hogy te nem ehetsz ilyet.
-Mindjárt itt a karácsony, fogjuk ezt fel karácsonyi menünek.
-Tényleg mi lesz karácsonykor.
-Mi lenne elmegyünk a szüleimhez egy karácsonyi ebédre, aztán hazajövünk, szexelünk egy nagyot és itthon töltjük  a karácsonyt kettesben.
-És csak karácsonykor szexelünk? - néztem rá mosolyogva.
-Szeretnél most is?
-Szeretlek! - csókoltam meg.
Nico evett kb. 3 szelet pizzát, de egész héten edzett, én meg nem is értettem, hogy 3 szelet pizza miatt minek kell egy egész hetes edzés terv, na de mindegy is.
Eljött a karácsony, mi meg elmentünk Nico szüleihez.
-Sziasztok!
-Sziasztok. - ölelt meg Sina. - Gyertek beljebb.
-És mit terveztetek karácsonyra?
-Hát mi úgy gondoltuk, hogy kettesben töltjük a karácsonyt otthon. - válaszolt Nico.
Az ebéd tálalva!
-Mi lesz az ebéd? - kérdezte Nico.
-Éhes vagy Cica? - nevettem.
-A kedvenced.
-De jó élete van valakinek. Ez nagyon jól sikerült. - jegyeztem meg.
-Meg kéne tanulnod. - jelentett ki Nico.
Régen szórakoztunk már ilyen jót és próbáltuk, de valahogy egyikünk sem tudott viselkedni.
Miután megebédeltünk Sina kihozta a desszertet, amiből volt minden féle.



-Te ehetsz ilyet?
-Kit érdekel?
Erre Keke felnézett - kicsit morcos tekintett vágott - de mi csak nevettünk Nicoval.
-Majd teszek róla, hogy ledolgozza.
Ezen úgy elröhögtük magunkat, hogy majdnem beestünk az asztal alá.
Miután nagynehezen sikerült felállnunk az asztaltól, átmentünk a nappaliba beszélgetni.
-Szeretnénk bejelenteni valamit nektek. - kezdte Nico.
Sina és Keke kíváncsian figyelt bennünket.
-Összeházasodunk!
-Ez nagyszerű ölelt meg egyből a vőlegényem anyukája.
-Sok boldogságot! - jött oda Keke is.
-És mikor lesz az esküvő?
-Azt még nem döntöttük el, de én szeretném ha azelőtt lenne, hogy elkezdődnének a téli tesztek.
-Annyira örülök! Remélem, hogy minél hamarabb összeházasodtok és utána már koncentrálhattok másra. Mondjuk egy kisbabára.
Amint meghallottam ezeket a szavakat köpni-nyelni nem tudtam.
-Szerintem ez még egy kicsit korai. - terelt Nico.
-De én már annyira szeretném a kezemben tartani a kisunokámat.
-Szerintem erre majd térjünk vissza az esküvő után.
Szerencsére a délután további részében nem merült fel a "baba téma".
Este elköszöntünk Nico szüleitől és elindultunk hazafelé.
-Te mit gondolsz?
-Miről?
-A babáról?
-Szerintem még korai.
-Mármint a kapcsolatunkban korai,vagy a korban korai,vagy a munkáddal kapcsolatban korai?
-Ez most miért érdekel?
-Mert amikor majd eljön az az idő, amikor már beszélnünk kéne erről, akkor tudjam, hogy már akarsz gyereket.
-Azt mondják, hogy a forma 1-es pilóták mindig lassulnak néhány tizedet, mikor lesz egy kisbabájuk.
-Ez baromság! Michael Schumacher is 2 gyerek után lett ötszörös világbajnok.
-Ezt majd otthon megbeszéljük, most szeretnék nem egy árokban kikötni.
Miután biztonságban hazaértünk gyorsan lezuhanyoztunk, bebújtunk a jó meleg ágyba és egymás karjaiban aludtunk el. Karácsonykor semmit nem csináltunk, Nico anyukája csomagolt nekünk az ebédből és azt ettük, tévéztünk, beszélgettünk, játszottunk és mivel tegnap nem voltunk itthon ma díszítettük fel a fát.

 Másnap reggel még mindig az 2 nappal azelőtti ebédet ettük, de még így is nagyon finom volt.
-És most mi legyen?
-Bújjunk vissza az ágyba. - öleltem át.
-Rossz kislány! - mosolygott.
Miért? Te montad, hogy szexelünk egy nagyot!
Ki sem keltünk az ágyból egész nap.
A héten próbáltam egy kicsit rendbe rakni a lakást, hogy az új évet ne egy rumlis lakással köszöntsük. Persze Nico is megpróbált segíteni, de állandóan elhülyéskedte a dolgot és soha nem takarítás lett a vége...
-December 31. 11:50.
-Ez elég németes!
-Mi?
-A pontosság!
-Sok minden történt ebben az évben.Új csapat, új barátnő és persze új menyasszony.
-Menj a francba! - ütöttem meg játékosan. - Inkább fogd meg azt az üveget és nyisd ki.
-3-2-1!
-Boldog új évet Cica! - csókoltam meg.
-Boldog új évet! - koccintott velem.
Nagyszerű érzés azzal az emberrel kezdeni egy új évet, aki nemsokára a férjed lesz.

2 megjegyzés:

  1. Szia! Nagyon szuper rész lett és örülök, hogy hoztál folytatást! Hát kíváncsi vagyok, hogy
    lesz- e köztük még valami Jensszel. Siess a folytatással!
    Puszi Brigi

    VálaszTörlés
  2. Hola csajszi!
    Rendesen megkavartál a múltkori kérdéseddel! Eddig se volt kiszámítható, de most pláne nem tudom, hogy mi van...
    Nagyon szép évadzáró lett!
    Nem tetszik, hogy mindenki be akar kavarni és mindenki Clairt hibáztatja! :/
    Foglalkozhatnának a saját életükkel!
    Azthiszem azt írtam Jens legyen a befutó. Hát ne legyen ezt ő cseszte el. Viselje a következményeit!
    Várom a folytatást!
    Puszi:
    Vii

    VálaszTörlés