10.rész: Monaco

-Mit szólnál,ha először Monaco legmagasabb pontját a Mont Agel-t néznénk meg,ahonnan láthatod az egész országot?
-Te vagy a főnök,édes. - mondtam nevetve.
-Édes?Ez kezdetnek nem is rossz.
Az út nem volt hosszú, mivel az ország sem nagy.De azért útközben is megálltunk egy italra,vagy néha leültünk egy kicsit beszélgetni.Mikor felértünk a hegyre,csak tátott szájjal bámultam,hogy milyen szép is Monaco és ráadásul még attól sem kellett félnem,hogyha  fotósok rajta kapnak minket.
-Ez gyönyörű!

-Ugye, hogy az - mondta Nico is, szintén csodálattal.Most mit szólnál,ha végigmennénk ott,ahol versenyezni szoktunk.

-Szóval, most melózni akarsz?Tőlem oké,de hogy tőlem is elvárod,hogy felmenjek a St. Devote emelkedőn, azután végigsétáljak a Beau Rivage-on az Massenet kanyarig,ahonnan a Casino térre jutunk,ahol a Mirabeau jobbkanyar ráfordít a Grand Hotel bal hajtűkanyarra azután megint egy Mirabeau jobbkanyar és a Portier jobbkanyar vezet le az Alagútba,ami kivezet minket a Nouvelle Chicane-ra, amiből jön a Tabac, ahonnan a két  Piscine kanyarra fordulunk rá vagyis az uszodára, ami elvezet minket a híres Rascasse kanyarhoz,amely egy jobbos visszafordító kanyar, ahol vagy a box utcába jutsz vagy,folytatod és akkor érkezel meg a  Virage Antony Noghes jobboshoz, ami ráfordít  a rajt-cél egyenesre.

Nico ezt a kis monológot tátott szájjal és hatalmas meglepettséggel hallgatta végig.

-Na hát....ehhez hozzá se tudok szólni..ezt meg te honnan tudod, ilyen pontosan még én se tudom.

-Na látod,mert én nézem is a forma 1 -et és nem csak vezetek a pályán.

-Ha-Ha-ha.Ha már ilyen szépen levezetted,akkor menjünk oda.

Így is lett,végig sétáltunk a "pályát".

-Őszintén, mindig is végig akartam menni a Rascasse-n.

-Kocsi vagy séta.

-Tudod már kiskoromban elterveztem,hogy egy F1-es pilótával, névszerint Nico Rosberggel, majd 2010 februárjában végig sétálok a Rascasse-n. - jegyeztem meg "halálos komolysággal".

-Te nem vagy normális!
-Hé! ez az én szövegem, keress magadnak másikat?

-Keressek?Ezek talán az utcán hevernek?Egyébként meg kihagytad, hogy Nico Rosberggel egy igazi őshonossal. - jegyezte meg Nico szintén "halálos komolysággal".

-Na most ki a nem normális? - vágtam vissza neki.
Ezután bejártuk Monaco legismertebb helyeit ,találkoztunk Nico pár haverjával,akik csodálkoztak azon, hogy Nico miért is fogja át a derekam, de szerencsére ami Monacoban történik,az ott is marad.
-Megígérted,hogy velem vacsorázol.
-Te meg azt,hogy lesz desszert. - fordultam Nico felé.
-Oké, kössünk alkut, hajlandó vagyok lemondani a vacsiról a desszert kedvéért. - mondta Nico  tetetett komolysággal.
-Uhh...de nagylelkű valaki. - néztem szúrósan rá.
-Még nem is láttad Monacot este Üljünk be valahova vacsorázzunk meg és mire végzünk biztosan besötétedik és egy nap alatt megmutathattam neked Monaco szépségeit éjjel-nappal.
-Rendben, de még csak 5 óra van mit csináljunk,miután megvacsiztunk és megnéztük az egész országot éjjel.
-Mi lenne rátérünk a desszertre.
Megvacsoráztunk, majd ismét sétáltunk Nicoval egy kicsit most már sötétben és megállapítottam,hogy így mégszebb, mint nappal. pedig az se semmi.

Az este végén a beígért desszert is megvolt.

9.rész: Folytassuk?

-Szerintem ezt meg kellene beszélnünk.
-Szerintem, van ami jobban megy nekünk - és benyúlt a takaró alá.
-Ne szórakozz! - mondtam nevetve,majd felé fordultam.
-Oké!De mit kell ezen megbeszélni?Szerintem ez így jó.
-Persze te pasi vagy,neked elég az is ha csak dugsz egy lányt.
-Áúú!Ez fájt. - mondta tetetett szomorúsággal.Szerintem ebből akár még lehetne is valami, nem gondolod?
-Szerinted folytassuk?
-Aha,tök jól elvagyunk és már úgy is ismerjük egymást kívül-belül.
-Említettem már,hogy nem vagy normális?
-Igen, említetted már párszor. - majd megcsókolt.
-Oké, végül is megpróbálhatjuk,de előtte be kell vallanom valamit.
-Hosszú lesz?
-Most járni akarsz velem,vagy nem? - kérdeztem kicsit felháborodottan.Mert ahhoz a beszélgetés is hozzátartozik.
-Oké, ne haragudj.Mi az?
-Azt hiszem, hogy érzek irántad valamit.....
-Ez kezdetnek nem is rossz, sőt ez tök jó.- vágott közbe Nico - forgattam a szemeim.
-Még nem fejeztem be ,DE!! nem te vagy az egyetlen,mert én szeretem Jenson!
-Button?
-Igen.
-Mi van köztetek?
Semmi csak régóta ismerjük egymást és....ahh...erről most nem szeretnék beszélni,de azt akartam,hogyha szeretnéd ezt folytatni ezt tudnod kell.
-Talán...én segíthetnék neked elfelejteni Jensont - mondta Nico egy kaján vigyorral a fején.
-Említettem már,hogy...?
-Hogy nem vagyok normális?Igen előfordult már párszor! - vágott közbe Nico, majd megcsókolt.
-Te ez nem egészséges, hogy állandóan szexelünk.
-Ez amolyan "welcome" szex! - vigyorgott Nico.
-Már nem is fárasztom azon magam,hogy nem vagy normális. - mondtam fülig érő mosollyal,majd  megcsókoltam.Na de most kifelé az ágyból.
-Ne és még is mit csináljunk?
-Mutasd meg nekem Monacot.
-És akkor ma este velem vacsorázol?
-Szeretnéd? - közben jött oda hozzám Nico.
-Igen, nagyon.
-Hát...rendben,de csak akkor ha lesz desszert is.
-És még én nem vagyok normális. - mondta Nico, és ezen mind a ketten elnevettük magunkat.
-Nico, várj...valamit még elfelejtettem mondani.
-Mit?Ugye nem azt,hogy van barátod?Vagy esetleg...
-Nem!Nem!-vágtam közbe - csak nekem el kell mennem 2 hónapra mert lesz egy fotó sorozat,meg divat bemutatók és tudom,hogy neked is lesznek tesztek,megbeszélések, ezzel csak azt akarom mondani,hogy legközelebb csak az Ausztrál Nagydíjon találkozunk.
-Hű..! - ez eléggé meglepte és látszott is rajta - ez nem túl jó - mondta szomorúan,de ezután már viccesen jegyezte meg,hogy: - de szerencsére van internet, meg videóhívás és persze telefon.
Ez a megjegyzés őszintén szólva engem is feldobott.
-Most mondjam,hogy te...
-Tudom, nem vagyok normális.
-Te ezt már annyiszor említettem ma,de ha egyszer igaz, akkor muszáj megjegyeznem.
-Jajj,te lány, ez hosszú lesz. - sóhajtott Nico.
-De meg éri nem? - mondtam és megcsókoltam.
Miután megbeszéltük, hogy hogy legyen velünk, felöltöztünk, lementünk megreggeliztünk és elindultunk kifelé az épületből.

Sziasztok!
Látom,hogy egyre többen nézitek a blogot,ennek nagyon örülök és szeretném,hogy írjatok komit is hozzá,hogy tudjam milyen irányba haladok.
Köszi :) és jó olvasást.

8.rész: Nico, ezt nem kellett volna

-Nagyon szép ez a rózsa.De hova megyünk?
-Hozzám.
-Hozzád?
-Igen,gondoltam az étterem annyira snassz, mindig mindenki étterembe megy az első randin.
-Randi?! - kérdeztem tettetett meglepettséggel.És te főztél?
-Aha!
-Komolyan?
-Igen,remélem,hogy ízleni fog.
Mikor beértünk a lakásba kicsit meglepődtem,azt hittem, hogy egy hatalmas ház, tele mindenféle drága cuccal, ehelyett egy kis két szobás lakás volt,de nagyon szép.
Amint beléptem az ajtón Nico elém állt egy csokor orchideával.
-Ez a kedvencem, honnan tudtad?
-Mikor tegnap elsétáltunk a virágok mellett csak az orchideákat nézted.
-Ez nem is igaz.
-De igen.
-Köszönöm.Valahogy nem tudom elhinni,hogy ezt te főzted.
-Na jó most megfogtál az egyik haverom szakács és ő segített.
-Na ugye, hogy ugye, tudtam én. - ezen mind a ketten nagyon jót nevettünk és nagyol jól éreztük magunkat, talán túl jól.
-Bort?
-Te leakarsz itatni?
-Én?Dehogy is, nekem így tetszel.- és közelebb hajolt.
-Hé-hé lassíts szép fiú! - közben már a nyakamat csókolgatta.
-Mi az talán nem jó?
-De éppen ez...az..na..gyon jó...,tudod mit vedd úgy,hogy nem mondtam semmit folytasd.
Mikor felébredtem nem akartam elhinni,hogy mit tettem az este,ezért meg sem akartam fordulni,hogy valóban igaz-e.De erőt vettem magamon és szépen lassan megfordultam és Nico ott feküdt mellettem,még mindig volt egy kis remény,hogy nem feküdtem le vele,de mikor felemeltem a takarót már teljesen biztos voltam benne,hogy lefeküdtem vele.
-Jó reggelt! - mondta Nico még félálomban.
-Jó reggelt!Te emlékszem,hogy mi történt az este?
-Melyik részére,amikor vacsiztunk, vagy amikor a kanapén boroztunk vagy....van egyáltalán tovább?
-Nézz be a takaró alá és megtudod!
-Nem is rossz! - mondta Nico egy kaján vigyorral az arcán.
-Ez nem vicces!
-Persze,hogy nem az nem emlékszem milyen volt veled, nem ismételhetnénk meg?
-Te nem vagy normális! - nevettem el magam.
-Na gyere...!Légyszi..légyszi. - és egy határozott mozdulattal maga alá fordított.

-Oké!Ha már úgyis itt vagyok.Na gyere ide te...

7.rész: Vége?!

Mikor felébredtünk egy csókkal köszöntöttük egymást.
-Jó reggelt!-mondtam.
-Jó reggelt baby!Mit szólnál,ha ma egész nap csak itt feküdnénk és nem csinálnánk semmit.
-Az jó lenne de tudod,hogy ma Nicoval vacsorázom.
-Ja tényleg.
-De utána visszajössz ugye?- kérdezte vigyorogva miközben megcsókolt, és nem is hagyta volna abba, ha nem kopogtatnak az ajtón.
-Ki lehet az?
-Nem tudom mindjárt megnézem el ne mozdulj.
-Nem fogok ígérem.
Jenson kinyitotta az ajtót,de a legkevésbé várt személy állt ott.
-Jessica!Hát te meg,hogy kerülsz ide?
-Már nem bírtam tovább, szerintem meg kell beszélnünk ami történt.
-Hmm...rendben gyere be.
-Látom azért még semmit nem dobtál ki ami közös.
-Miért tettem volna ezek nem rossz emlékek.
-Ülj csak le hozok egy kis vizet.
-Rendben!Képzeld a múlthéten teljesen féltékeny lettem,mert Claire azt mondta, hogy ott volt Barcelonában és én azt hittem,hogy veled volt.Kicsit rosszul is éreztem magam amiért megvádoltam Clairet, ő soha nem tenne ilyet.
Eközben én mindent hallottam és próbáltam csendben felöltözni és eltakarítani magunk után.
-De most már minden rendben köztetek ugye?
-Igen,de nem mehetnénk be inkább a hálóba beszélgetni?
-Miért?
-Ott szerintem egy kicsit jobban eltudnánk engedni magunkat és talán....ki is békülhetnénk.
Ajajj,na ez a mondat volt az amikor arra gondoltam hogy Jenson talán újra összejön Jessicával.
-Szerintem addig amíg nem tisztáztuk a helyzetet ne menjünk be a hálóba,mert úgy se az lenne a vége,hogy megbeszélnénk a dolgot.
Szép mentés! - gondoltam magamban.
Ezután még úgy kb.1 órát beszélgettek,majd Jessica elment.
Miután Jenson bejött a szobámba úgy éreztem,hogy ezt meg kell beszélnünk.
-Figyelj Jenson,szerintem ez nem jó ötlet,Jessica láthatóan teljesen oda van érted és ráadásul nekem nagyon jó barátnőm és nem szeretném,ha ez megváltozna.
-Te most azt mondod, hogy hagyjuk ezt abba?Én úgy érzem,hogy több van köztünk,mint szex.
-Én is ezt érzem,de te tudod a legjobban,hogy soha nem érdekelt,ha az aktuális pasimnak van barátnője,de ez más mert az én barátnőimmel nem tudom ugyanezt megtenni.Ráadásul ti nem is szakítottatok csak szünetet tartotok,mindig ezt tettétek.
-Talán igazad van,de nem akarom,hogy az legyen.
-Én sem de ne így váljunk el.Tegyük egy kicsit szebbé....mit szólsz?
-Benne vagyok! -  és Jenson egyből rám mászott,és tényleg sokkal szebbé tette az utolsó órákat.
-Ez tökéletes volt! - de mennem kell Nico már vár.
-Szia!Majd találkozunk az Ausztrál Nagydíjon. - ezzel búcsúztam el Jensontől.
Ránéztem az órámra és rájöttem,hogy sietnem kell mert már, du. 4 óra volt.
A megbeszélt helyen találkoztam Nicoval és kaptam egy szál vörös rózsát.
-Ez nagyon kedves köszönöm szépen.
De ez még semmi nem volt ahhoz képest,ami ezután következett.

6.rész: Végre Jenson!

Végre eljött a délután 5 óra, sétálok a MacLaren's felé és látom,hogy Jenson már ott ül.
-Szia!-köszöntem
-Szia! - örülök,hogy eljöttél.
-Örülök,hogy meghívtál.
-A telefonban nem úgy hangzott.
-Tudom,de ott volt mellettem Jessica.
-Jess?Mit keresett ott?
-Miranda meghívta mert tudta,hogy mi történt köztetek.
-Értem,de váltsunk témát.Mit csinálsz ma este?
Na ne már... most komolyan!De Jensontól nagyon jól esett ez a kérdés és őszintén még örültem is hogy feltette,habár ma ez már a harmadik volt.És ekkor olyat mondtam amit én sem hittem el:
- Lewissal randizom.
-Mi?Lewissal?hogy hogy?
Nem tudtam,hogy hogy magyarázzam ki magam ebből,ezért inkább elmesélten az egész történetet, hogy először találkoztam Nicoval, azután elhozott Monte Carloba és itt meg Lewissal kajáltam.Jenson csak nevetett ezen, hogy persze csak én lehetek az aki ilyen helyzetbe kerül.
-De én szeretnék veled lenni ma este.-jelentettem ki.
-De hogy ha már elígérkeztél Lewisnak?
-Mi lenne,ha most elmennék és felöltöznék a "randira" és majd hívlak mindenféleképpen 9 óra előtt,hogy gyere értem és elmennénk hozzád.Na mit szólsz?
-Nekem tetszik.
-Oké akkor nem sokára találkozunk.Szia!
-Szia!
Felmentem a szállodába kipakoltam a cuccaimat,vettem egy jó forró fürdőt,felöltöztem, megcsináltam a hajam és elindultam Lewishoz.Lewis már várt mikor én megérkeztem és elvitt valami flancos kis étterembe ahol az árak rajta se voltak az étlapon.
-Mit kérsz?
-Ráksalátát.És te?
-Mivel a munkám miatt nem ehetek túl sok mindent ezért én egy Caesar salátát.
Ezen mind a ketten elnevettük magunkat.Sokáig beszélgettünk a munkánkról, a hobbijainkról,de nekem kellett közbe szólni,hogy sajnos mennem kell.Lewis felajánlotta,hogy hazavisz,de mondtam,hogy jön a sofőr.
-Szeretném,ha találkozhatnánk még!
-De neked van barátnőd és nem hiszem hogy ez.....
-Nicollal már nem olyan jó a kapcsolatunk és most egy kicsit szüneteltetjük-vágott közbe Lewis.
-Majd találkozunk az Ausztrál Nagydíjon és majd ott beszélünk,mert mos teljesen bevagyok táblázva a fotózásokkal és a divat bemutatókkal.
Mikor megjött Jenson elköszöntem Lewistól és beszálltam az utóba szerencsére sötét volt és az üveg is sötétített volt, ezért Lewis nem láthatta Jensont.
-Menjünk a lakására uram! - poénkodtam amin mindketten nagyon jót nevettünk.
Mikor beléptem a szobába Jenson mondta,hogy üljek le a kanapéra,mindjárt jön ő is.Mikor visszajött a nappaliba egy üveg pezsgő volt a kezében 2 pohárral.
-És milyen volt a randi? - kérdezte Jenson miközben öntötte a pezsgőt.
-Jó volt,de veled jobb. - haraptam az ajkamba.
Jenson leült mellém és egyre közelebb jött.Még alig ittunk a pezsgőből,de már nem bírtunk magunkkal és szépen lassan egymáshoz hajoltunk, a szája már majdnem az enyémen volt.Majd egyik pillanatról a másikra azt éreztem,hogy szenvedélyesen csókolózunk.Jenson keze egyre lejjebb csúszott én felhúztam  a pólóját,már mindkettőnkön csak a fehérnemű volt.Bementünk Jenson hálószobájába és levettük magunkról a fehérneműt és szenvedélyesen szeretkeztünk.Azután egymást ölelve aludtunk el.

5.rész: Talán szerelmes belém?

Amint leszállt a gépünk,elköszöntünk egymástól és elindultunk a házaink felé.Mikor hazaértem letusoltam és elmentem egy fotózásra,ahol a sminkesek kb.2 óráig sminkeltek,a fodrászok és a stylisztok is csak hosszú idő múltán tudták kitalálni,hogy most hogy is nézzek ki.A fotózás kb.1,5 óráig tartott.Mior végeztem lemostam magamról azt a 2 kiló sminket,amit rámkentek, átöltöztem , felkötöttem a hajam és elindultam Monte Carlo felé, a "fotózásra",ami a Jensonnel való találkozást jelentette.Az út hosszú volt,de nekem olyan rövidnek tűnt, elgondolkodtam a Jensonnel történteken és hogy lehet-e ebből valami, úgy hogy Jessicával nagyon jóban vagyunk.A gépem Monacóban és nem Monte Carlóban szállt le és igaz nem voltak messze egymástól, a lényeg az,hogy én nem tudtam,hogy Nico itt lakik, azt meg még annyira se gondoltam volna,hogy összefutok vele...de így lett.
-Szia!-köszöntem.
-Szia!Mit csinálsz Monacóban?
-Öhm....igazából Monte Carloba jöttem  egy "fotózás"megbeszélésére.
-Az tök jó és mikorra kell odaérned?
Oh basszus azt meg se beszéltük.
-Úgy kb. 5 órakor.
Eközben elővettem a telefonom és írtam egy SMS-t Jensonnek : 5-kor MacLare's.
-Nincs kedved meginni valamit?- kérdezte Nico.Még van 2 órád 5-ig.
-Na jó miért is ne.
-És te mit csinálsz itt?
-Én itt lakom.
Amíg kihozták az italunkat hosszú kínos csendben töltöttük azt az 5 percet.Végül Nico törte meg a csendet.
-Nincs kedved velem vacsorázni?
Ez a kérdés eléggé meglepett és eszembe jutott,hogy talán bejövök neki.
-Ma nem érek rá,de holnap ha neked jó.- na ez a válasz még engem is meglepett.
-Oké, akkor találkozzunk itt holnap 6-kor.
-Oké!- és azt hittem,hogy ezzel vége,de nem így történt.
-Akarod,hogy elvigyelek?
-Rendben.
Szerencsére az út nem volt hosszú.Kiszálltam Nico kocsijából és neki volt még egy kis dolga ezért gyorsan elment.De ekkor mikor megláttam nem akartam hinni a szememnek,ilyen nincs!Lewis Hamilton jött velem szembe.
-Szia!
-Szia!
-Mit csinálsz itt Monte Carloban?
-Egy "fotózás" megbeszélésére jöttem.
-Egy megbeszélés miatt elutaztál egészen eddig?
-Igen-feleltem kissé habozva.
-Nincs kedved bekapni valamit?
Mi van??Előbb Nico most meg Lewis akar velem lenni.
-Mikor lesz a megbeszélés?
-5 órakor.
-Akkor még van időd.
-Oké akkor menjünk és együnk valamit.
A kínos csend itt is beállt.
-És hogy van a barátnőd?
-Te most komolyan a barátnőmről akarsz velem beszélni?
-Van jobb témád?
-Igen van,mit csinálsz ma este?
Ez lehetetlen habár Lewis stílusa egy kicsit jobban lázba hozott nagyon rámenős volt,de ha így nézzük akkor Nico jobban bejön szőke haj,gyönyörű kék szemek.Miket beszélek én?-kérdeztem magamtól.A valóságba Lewis hozott vissza.
-Na?
-Hát ööö....
-Nagyszerű akkor találkozzunk itt este 7-kor.
És ezzel el is ment.Nem is tudtam elhinni és még a gondolat is különös volt de talán szerelmes belém?

4.rész: A nyaralás

-Ez az, végre egy hét fotósok és újságírók nélkül-mondtam,mikor megérkeztünk.
A nyaralóházunk gyönyörű volt és 50 méterre volt a tengerparttól.az első nap, ahogy kicsomagoltunk bekentük magunkat naptejjel és az egész délutánt a parton töltöttük.A második napot is ugyan a parton töltöttük,de már dögös pasik társaságában,akikkel a parton találkoztunk és ma este bulizunk velük.
A buli nagyon jó volt,már a végén alig álltunk a lábunkon,annyit táncoltunk, de nagyon jól éreztük magunkat és lehet,hogy az este nem éppen úgy folytatódott,ahogy azt mi gondoltuk, hanem sokkal jobban...
A lányok nagyon elvoltak,mind a ketten elmentek az aktuális partnerükkel és azért én sem voltam egyedül,de én úgy gondoltam,ha már üres a ház akkor menjünk oda.Az este jól folytatódott,ittunk egy csomó pezsgőt még a sok piára, ami mégjobban kiütött mindkettőnket,de arra még volt erőnk,hogy szexeljünk egy jót.Mikor felébredtem a srác már nem volt itt, amit őszintén nem is bánok,de a lányok se voltak meg,ami már egy kicsit rosszabb volt,de úgy voltam vele,hogy már nagylányok.A nap folyamán viszont megérkeztek a lányok,de az egész napot alvással és józanodással töltöttük így a 3.nap lényegében kimaradt.A 4.napon elmentünk vásárolni, a vásárlással nekem csak egy bajom van : nem szeretem.
Persze a lányok ezt nem értették van pénzem, nőből vagyok és mégsem szeretek vásárolni.Habár azt is be kell vallanom,hogy az unokatesóm Tony,aki Olaszországban él szebbnél szebb és dögösebbnél dögösebb ruhákat tervez nektek és minden héten küld egy pár darabot.De akkor is nő vagyok és a lányok szerint a vásárlás nekünk lételemünk.
Az 5.napon napozás és egy jó kis masszázs volt a program.A masszázs közben megcsörrent a telefonom és a kijelző Jenson nevét mutattam.A gond csak az volt,hogy Jessica is ott feküdt mellettem és nem biztos,hogy túl jó ötlet felvenni.
-Vedd már fel! - szólt oda Jessica, egyáltalán minek hozod be ide a telefonod?!
-Jól van már bocsi.-feleltem kicsit gúnyosan.
-Szia!-szóltam a telefonba.
-Szia!Mit csinálsz?
-Éppen fekszem és kedves,a munkájukat remekül végső emberek tapiznak.Miért?
-Csak mert gondoltam,ha az elkövetkezendő napokba ráérnél,akkor megihatnánk egy kávét vagy valamit.
-Ööööö...oké, akkor találkozzunk a MacLaren's-be jövőhét Szerdán.
-Rendben.
-Akkor oké!Szia!
-Ki volt az?-kérdezte Jessica.
-Az ügynököm, meg akart velem beszélni egy időpontot valamilyen fotózással kapcsolatban.
-Na látod!, én ezért nem hoztam be a telefonom - és ezen mindketten elnevettük magunkat.
Amíg minket masszíroztak ,addig Miranda valamilyen gyógyfürdőt vett.
Lényegében ezen a napon se váltottuk meg a világot,de nem is ezért jöttünk ide.
A hatodik napon megint a parton voltunk, aztán a vízben,majd megint a parton napoztunk, tollasoztunk,röplabdáztunk,aztán bementünk a vízbe úszni,szóval a hazaindulás előtti utolsó napot nagyszerűen töltöttük.
Az utolsó nap reggel 1-2 órát még egy kicsit kimentünk napozni,azután megreggeliztünk, bepakoltunk a bőröndökbe és kimentünk a reptérre.A gépünk kb. délután 5 óra körül szállt fel és a LA felé vezető út felét átbeszéltük, a végét meg átaludtuk.

3.rész: Na most ez hogy is volt?

-Rendben-feleltem kissé meglepetten.Akkor szia.
-Szia!Találkozunk Ausztráliában!
Barcelonától Berlin nincs messze mégis hosszúnak tűnt az út, az a rengeteg különös dolog ami történt. Először Nico szavain gondolkoztam: Tegnap olyan jól elvoltunk gondoltam ez az este talán megismétlődhetne...,először is miért habozott miután kimondta ezeket a szavakat és miért akarta,hogy maradjak?
Majd eszembe jutott Lewis is: Szeretném ha eljönnél az Ausztrál Nagydíjra!, na Lewist még annyira se értettem hiszen neki van barátnője, ráadásul ismerem is, habár lehet,hogy Niconak is van őt nem ismerem.
És sajnos csak az út végén az utolsó 10 percbe jutott eszembe Jenson: Még nem menj! és ami még ezután a mondat után következett,mikor bementünk a hálószobába, miután csókolóztunk az ágyon és persze a lényeg....,de sajnos ekkor leszállt a gépem.
Ahogy leszálltam a gépről ott állt Miranda, és mellette ott állt Jessica Michibata is!!!
-Jessica micsoda kellemes meglepetés nem is tudtam, hogy te is itt leszel.
-Igen kicsit összekaptunk a barátommal és akkor......
-Megkérdeztem tőle,hogy nincs-e kedve velünk tartani - vágott közbe a barátnőm.
-Hát ez nagyszerű! - feleltem egy kicsit erőltetett mosollyal, akkor mi legyen az uticél?
-Mit szólnátok Spanyolországhoz? - kérdezte Jesscia?
-Spanyol, hát tulajdonképpen onnan jöttem ide, de nem ott van a barátod??
-Ezt te meg honnan tudod?
-Öhh...hát most ott  tesztelnek nem? - és ez a kis füllentés be is jött volna, ha Jessica nem tudta volna kívülről, hogy ki mikor tesztel.
-Nem az csak februárban kezdődik és most január van.
-Tényleg....nahát!
-Szóval akkor honnan tudod, hogy hol van Jenson? - kérdezte most már eléggé féltékenyen.
-Miranda eközben alig tudta követni,hogy mi történik, csak kapkodta a fejét jobbra-balra.
-Oké!!Találkoztam Jensonnel,de nem legyél féltékeny mert nem történt semmi, mi csak barátok vagyunk és tudod,hogy soha nem tennék ilyet veled.
-Tudom,sajnálom!Ne haragudj!-felelte, majd megölelt.
-Legyen a Kanári-szigetek - mondta Miranda.
-Oké!Egyeztünk bele mindannyian.
Ennél tökéletesebb már nemi s lehetne már kész is a bőrönd!Már csak az volt a kérdés,hogy tudom-e tartani a számat majd a sok pia után,amit inni fogunk.
Felszálltunk a gépre és a Kanári-szigetek felé indultunk.

2.rész: A haverokkal

Mikor visszaértem a szobámba gyorsan átöltöztem, rendbe hoztam magam és nem tudtam másra gondolni, csak a csókra és arra, ami utána történt....
Mikor visszaértem Jenson szobájához bekopogtam. mint aki most jött és 5 perccel ezelőtt nem ebből a szobából osont ki.
Jenson kinyitotta az ajtót és ott voltak a barátai: Nico Rosberg és Lewis Hamilton.
Bementem és bemutatott Niconak és Lewisnak.Nagyon kedvesnek tűntek és annyira jól éreztük magunkat,hogy nem is vettük észre, már éjfél is elmúlt.
A fiúk kitalálták,hogy elmennek bulizni valahova, én pedig inkább azt mondtam, hogy most megyek mert nem akartam,hogy észrevegyék azt, hogy itt történt valami.
Miután visszaértem a szobámba lemostam a sminket, felvettem  kényelmes pizsit , ezután már csak a reggelre emlékeztem.
A telefon csörgésre ébredtem és a kijelző a legjobb barátnőm számát mutatta.
-Szia Claire!
-Szia Miranda!
-Mit csinálsz most??
-Éppen próbálom összeszedni magam-feleltem.Miért?
-Arra gondoltam,hogy most,amikor nincs olyan sok munkánk elmehetnénk valahová egy csajos hetet tartani.
-Ez jó ötlet!!
-Oké!Akkor mit szólnál ha kb.du.2-kor találkoznánk Berlinben?
-Nekem megfelel,akkor majd ott találkozunk.Szia!
-Szia!
Mikor épp kijelentkezni készültem,odajött hozzám valaki, a hangja ismerős volt és amint megfordultam megláttam Nicot.
-Máris elmész??
-Igen-mondtam.Tudod most beszéltem a barátnőmmel és kitaláltuk,hogy tartunk egy csajos hetet...valahol.
De miért kérded?
-Tegnap olyan jól elvoltunk gondoltam ez az este talán megismétlődhetne...,de ha menned kell, akkor menj csak.
Erre nem tudtam mit feleljek,annyira megvoltam lepődve,hogy arra sem emlékszem mi történ az elmúlt 1 percben.Nico hangja hozott vissza és válaszoltam kicsit meglepődve, hogy igen...öhm...jó volt én is élveztem.
Ezután kijelentkeztem és a taxi felé vettem az irányt, ekkor hirtelen valaki utánam szólt és láttam,hogy Lewis az.Ő is elmondta ugyanazt amit Nico és én megint csak értetlenül álltam a dolgok előtt és csak annyit hallottam,hogy Lewis ezt mondja: - Szeretném ha eljönnél az Ausztrál Nagydíjra!
Na erre már tényleg nem tudtam mit feleljek!

1.rész: Amikor újra találkoztunk

A nevem Claire Hall és a történetem egy keddi napon történt, mikor elmentem Barcelonába egy kis pihenőre.Az idő nagyszerű volt, annak ellenére, hogy január volt,habár a szállodai medencék fűtöttek voltak....
Nagy meglepetésemre találkoztam ott egy régi ismerősömmel, aki nem más volt,mint Jenson Button.
Igen,a történetemhez az is hozzátartozik, hogy Hollywoodban élek és van egy elképesztően nagy házam, mivel én  a Victoria's Secret egyyik modellje vagyok és a legjobb barátnőm Miranda Kerr.Mindketten Ausztráliában születtünk is néha elmegyünk együtt kirándulni oda.
De visszatérve az előzőekhez, odamentem Jensohöz és elkezdtünk beszélgetni, ő megkérdezte,hogy nincs-e kedvem felmenni hozzá én meg mondta,hogy oké menjünk.Nagyon jót beszélgettünk és mondta h később átjönnek a haverjai és ha van kedvem akkor bulizzunk együtt.Éppen menni akartam vissza a szobámba, mikor Jenson megfogtam a kezem és ezt súgta a fülembe:
-Még nem menj!
Nem gondolkoztam semmin csak egyszerűen megfordultam és megcsókoltam.Habár tudtam, hogy van barátnője és ez nem igazán helyes,de erre nem is gondoltam, csak élveztem a pillanatot.
Na igen azért azt is tudni kell rólam, hogy igazából nem nagyon estem kétségbe mikor megtudtam, hogy annak a pasinak akivel épp kavarok van barátnője,mivel úgy voltam az ilyen dolgokkal, hogy ezekhez két ember kell.
Mikor végre eltudtunk válni egymástól persze mindketten egy kicsit zavarban voltunk és nem csak azért mert mi régi jó barátok vagyunk, hanem azért is mert 2006-ban is volt köztünk valami.
Most 4 évvel később minden megváltozott,de lehet,hogy mégis érzek iránta valamit??
De akármennyire is voltunk zavrban én nem az én szobám felé vettem az irányt, hanem Jenson hálószobája felé...
De igen..öhm..ugye a haverok...ők is megérkeztek sajnos időelőtt.
Pedig gondoltam is magamba: -A pasik állandóan késnek,hogy lehet, hogy pont most még nehogy időben, még hamarabb is ideérnek.
Mivel Jensonnek volt barátnője így egy kicsit kellemetlen lett volna,ha a srácok meglátnak.
Ezért amíg Jenson behívta a srácokat és egyből a konyhába mentek "gondoltam is magamba hm..pasik".addig én kiosontam a szobámból és a sajátom felé indultam el.