- Még korán van. - nyöszörgött.
- Nem, már 10 óra van.
- Nem érdekel! - húzta a fejére a takarót.
Hagytam még egy kicsit aludni Nico-t, addig kimentem és összedobtam valami kis könnyű ebédet. Tudom, hogy megígértem Nico-nak, hogy most egy kicsit leállok az esküvő szervezésével, de nem bírtam ki, hogy legalább a esküvői ruha katalógusokat ne nézegessem. Egyik ruha szebb volt, mint a másik,legszívesebben, mindet megvettem volna. Tudom, hogy már kiválasztottam a ruhám, és nincs is annál tökéletesebb, de ezek a ruhák mindig lenyűgöznek.
- De jó illat van! - jött ki Nico a konyhába.
- Köszönöm Édes! - csókoltam meg.
- Az mi?
- Esküvői ruha magazin.
- Azt hittem megbeszéltük, hogy most egy kicsit szüneteltetjük a témát.
- Ne aggódj! Már meg van a ruhám, csak unatkoztam és elővettem a katalógusokat. De elég a beszédből, most már együnk, mert farkas éhes vagyok.
2012. szeptember 1.
- Cica! Elkésel!
- Tudom!
- Mit fog szólni Ross? - mosolyogtam. - Biztos nagyon megbüntet majd!
- Nem vicces.
- Gyere ide. - csókoltam meg. - Ha már úgy is késésben van, mit szólnál egy kis bemelegítéshez. - csókoltam meg ismét.
- Nem is tudom, nagyon csábító az ötlet. - viszonozta a csókot. - De mennem kell.
- Jó menj csak, de estére nem ígérhetek semmit.
Ez a hétvége most nem csak egy szimpla versenyhétvége. Miután kiderült, hogy Michael visszavonul és Lewis lesz jövőre Nico csapattársa, ez egy új löketet adhat a pilótáknak és a csapatnak. Kíváncsi vagyok, hogy ez az átigazolás jó ötlet volt-e, de ezt csak a következő szezonban tudhatjuk meg.
- Hát ez sem az én versenyem volt.
- Semmi baj Kicsim! - pusziltam meg. - Majd legközelebb összejön.
- Nem hiszem, hogy egy héten belül bármin is tudnánk javítani.
Sajnáltam Nico-t, mert láttam rajta, hogy azért nem erre számított a Mercedestől, azok után, hogy Kínában nyerni tudott. Habár az évek alatt sikerült megtanulnia kezelni az ilyen helyzeteket és ezért hálás vagyok, mert nem kell minden futam után veszekednünk csak azért, amiért nincs jó autó alatta.
Nem kísértem el Nico-t a következő versenyre, mivel most már bele kell vetnem magam az esküvő szervezésébe. Az elmúlt néhány hétben nem csináltam semmit, mert megígértem Nico-nak, de ha összeakarunk házasodni, akkor nem halaszthatom tovább. Az első dolgom a virágok megrendelése volt. Két virág van a fejemben, a liliom és a rózsa, A rózsa klasszikus és gyönyörű, de a liliomot imádom. Nehéz eldönteni, lehet, hogy Nico véleményét is meg kellene kérdeznem.
Másnap a tortát választottam ki. Nem akartam túl nagy és csicsás tortát, de nagyon egyszerűt sem szerettem volna. Mivel Nico-nak a vanília a kedvence, így a töltelék is vanília.
- Szia Kicsim!
- Szia!
- Ugye most nem zavarlak?
- Nem, mondd csak!
- Kiválasztottam a tortát az esküvőre, de a virágokban nem tudok dönteni és még a dekorációt is meg kellene beszélnünk.
- Drágám, szerintem ezt nem telefonon kellene megbeszélnünk. A hétvége után megbeszéljük, rendben?
- Jó, csak szeretném, ha minden rendben lenne és nem akarok mindent az utolsó pillanatra hagyni.
- Megígérem, hogy amint hazaérek segítek!
- Köszönöm! Szeretlek!
- Én is szeretlek. Szia!
- Szia!
Nehéz egyedül szervezni egy esküvőt. Nico a munkája miatt soha nincs itt és úgy érzem, hogy már nem bírom. Mi van, ha neki nem tetszik, amit kiválasztottam, vagy nem fog ízleni neki a torta, vagy nem tudom, bármi elsülhet rosszul.
Már hétfő van és Nico még mindig sehol. Hol a fenében lehet? Azt mondta, hogy amint végzett segít szervezni az esküvőt.
13- szor hívtam és vagy 20 üzenetet hagytam neki, de semmi válasz. Olyan ideges vagyok, mi van ha valami történt vele, vagy rosszabb...
Már 1 órája fel-alá járkálok, még egyetlen üzenetemre sem válaszolt. Már annyira dühös és szomorú voltam, hogy az is megfordult a fejembe, hogy talán egy másik nővel van...
Este 8-kor végre sikerült beesnie az ajtón én meg egyből neki estem.
- Mégis hol a fenében voltál? Megígérted, hogy együtt szervezzük az esküvőt. Már azt sem tudom hányszor próbáltalak elérni, de te nem válaszoltál. Már az is megfordult a fejemben, hogy valami történt veled, sőt még ennél is rosszabb... - nem tudtam befejezni a mondatot, elcsuklott a hangom, de erőt vettem magamon és kimondtam - azt hittem, hogy megcsalsz.
- Hűűű! Ne haragudj, nem tudtam, hogy ennyire fontos. Nem azért nem vettem fel a telefont, mert egy másik nővel voltam, hanem azért mert beültünk egy meeting-re, ami fogalmam sincs meddig tartott és kikapcsoltam a telefonom, a repülőn be akartam kapcsolni, de teljesen elfelejtettem és csak itthon jutott eszembe. És amint láthatod még egyben vagyok. - ölelt át.
- Bocsánat. Kicsit elszaladt velem a ló. Csak most végre úgy érzem, hogy tényleg boldog vagyok és végre hozzád mehetek. És azért aggódok ennyire mert félek....
- Mitől? Tudom, hogy apám nem bánt veled éppen a legmegfelelőbb módon, de nem kell tartanod tőle.
- Én nem apádtól félek Nico, hanem attól, hogy az a sok hülyeség, amit elkövettem egyszer csak eszedbe jut és rájössz, hogy mégsem akarsz elvenni.
- Ez nem történhet meg. - fogta meg a kezem. - Szeretlek.
Végre Nico-nak is volt egy hét szünete. Igaz, hogy sokat nem pihent, hajnalban elment futni, este fele, pedig az edzőteremben volt. Ettől függetlenül végre tudott egy kis időt szánni az esküvőre is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése