2012. március 16., péntek

17.rész: Költözünk?

Nicoval nagyon jól megvoltunk, a a következő versenyeken kétszer 3.lett, ami nagyon is jó teljesítmény egy új csapattól.Mivel kezdett komolyra fordulni a kapcsolat közöttünk, el kellett gondolkoznunk azon, hogyan folytassuk tovább.
-Most hétvégén lesz a monacói nagydíj, itt maradsz?
-Ha már úgy is itt vagyok.
-Tudod a futamot nem az ágyamban rendezik meg. - mosolygott Nico.
-Remélem a versenyen gyorsabb leszel.
-Mire gondolsz?
-Hát...nem is tudom mi volt az este.
-Nekem tetszett, talán megismételhetnénk.
-Benne vagyok.
Úgy kb.10 óra után keltünk ki az ágyból.
-Mikor kell visszamenned New York-ba? - kérdezte, miközben felvette a farmerét.
-A jövőhéten lesz egy fotózás, arra nem ártana elmennem. - válaszoltam miközben kerestem a bugyimat.Te nem láttad a...
-Ezt keresed?
-Igen.Hol...?Ne inkább nem akarom tudni! Ide adod?
-Nem szívesen!
-De a visszatérve az előzőre, miért kérdezed?
-Mert New York olyan messze van és ide-oda repülni nem túl jó, mert nekem a gyárban is meg kell jelennem néha.
-Tudom én se szeretem a futamokat a tévén keresztül nézni, mert ha valami történik, nem tudok ott lenni veled.
Ezután 5 percre beállt a csend, mindketten azon gondolkoztunk, hogyan oldjuk meg a dolgot.Végül Nico kezdett bele:
-Esetleg, ha van kedved, talán... ide költözhetnél, mert végül is ,itt is lehet a fotózást csinálni.
-Öhm...ja csak a Victoria's Secret show az New Yorkban van és egész évben tulajdonképpen erre készülünk.
-Ez csak egy ötlet, ha már úgy is..együtt vagyunk.
-Tudod mit?!Kössünk alkut, ma este elmegyünk valahova vacsorázni és megbeszéljük.
-Rendben.
-Oké, Édes most mennem kell, találkozóm van Jessicával.
-Jess?Mármint?Az a...
-Ne légy féltékeny! - csókoltam meg sietve.
-Én nem vagyok.
-Szeretlek és Jessel találkozom, nem Jensonnel.
-6-ra itthon vagyok.
-Mit csináltok olyan sokáig?
-Cica!, nő vagyok szerinted? - néztem rá hatalmas szemekkel.
-Jobb ha ezt nem tudom, csak azután hova fogod rakni azt a sok ruhát?
-Hát ide!
-De jó lesz nekem.De ha már amúgy is ide hozod a cuccaidat, akkor...
-Majd este cica. - és megint adtam neki egy csókot. Szia!
Jessel 11-re volt találkozom az étteremben.
-Szia!
-Szia!
-Szerintem rendeljünk valamit és aztán mehetünk is.
-Oké!Már farkas éhes vagyok!Egyébként hogy vagytok Nicoval?
-Jól képzeld megkérdezte, hogy nem költöznék-e össze vele!
-Ez nagyszerű! - kiáltott Jess.És?
-Nem tudom, azt mondtam,hogy majd este megbeszéljük.Én nagyon szeretném, ha Nicoval együtt laknánk, de az én munkám Amerikában van és a legközelebbi verseny ami ott van az a Kanadai Nagydíj.
-Szerintem, akkor is igent kéne mondanod. - jelentette ki vidáman.
Közben kijött a pincér, Jess egy tonhal salátát, én pedig sültcsirkét salátával választottam.
-Inni mit hozhatok?
-Öhm..egy üveg bort - néztem Jessre, aki lelkesen bólogatott- vöröset.
-Rendben.Nem sokára hozom.
-Köszönjük!
Gyorsan megebédeltünk Jessel és belevetettük magunkat a Monacói életbe.
-Te Nico ki fog nyírni, ha ezt mind hazaviszem. - mondtam tetetett komolysággal.
-Ha már odaköltözöl ezt el kell viselni. - kiabált a próbafülkéből a barátnőm.
-Ne ilyen hangosan!
-Miért?Mindenki tudja, hogy együtt vagytok. Kész! - jött ki a próbafülkéből Jess.
-Akkor fizessünk és menjünk le a partra.Niconak azt mondtam, hogy hatra otthon leszek.
-Hmm...mintha már együtt élnétek. - nevetett Jess.
-Igen!
-Mi igen?
-A válaszom!Eljössz velem New Yorkba a dolgaimért?
-Most?
Nem most!A hétvége után!
-Igen! - sikította örömében.
-Ennyi lesz? - kérdezte az eladó.
-Igen.
-Oké,a kártyáját legyen szíves.
-Tessék.
-Köszönöm. Minden rendben, itt a számla.Szép napot!
-Köszönjük! Viszlát!
-Ezt hagyjuk bent a kocsiba.
-Jó.
Egész délután a parton voltunk Jessicával, hol a vízben, hol a törülközőn napozva.
Kb.fél 6-kor indultunk vissza. Jessicát elvittem Jenson lakásához, segítettem kivenni a ruhákat, majd hazamentem Nicohoz.
-Szia Édes!
-Szia!Wow!Ez igen!Ezt hova fogjuk rakni?
-Ez nem is olyan sok.
-Hát...végül is, tudod, ha talán,esetleg igent mondasz...
-Nico!Cica!Megmondtam, hogy a vacsinál. - öleltem át.
-Akkor menjünk!
-Várj, még nem vagyok kész!
-Jó akkor, még nem.De siess mert éhes vagyok.
-Pasik! - kiáltottam Niconak.
Az elkészülésem kb. másfél óráig tartott, aminek Nico egyáltalán nem örült.De ha engem akar, akkor ezt el kell viselnie.

    Vásárlás











Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése